A legkedveltebb kísérleti állatok

Amikor új gyógyszerekről, kozmetikumokról hallunk, vajon gondolunk-e arra örömünkben, hogy hány állat vált áldozatává annak a terméknek, amit leveszünk a polcról? Hány kicsi "olcsó" fehér egér, vagy patkány, rhesus majom, kutya, cica, vagy akár csimpánz az áldozat addig, míg egy új gyógyszer a piacra kerül. Életmentő orvosság, vagy egy új, még több mellékhatással, de szebb dobozzal piacra hajintott pirula? A lényeg szempontjából mindegy. Az áldozatok ugyanúgy ott vannak a környezetvédelem szószólóinak és a kozmetikai és gyógyszer ipar óriásainak zászlain, akik fennen hirdetik. Állat kísérletek nélkül! Tényleg? Állatok és életek Az állat kísérletek sajnos jóval több ártatlan és főleg "olcsó" kisállat életébe kerülnek, mint amennyi feltétlenül szükséges volna. Egérkék, patkányok százai pusztulnak feleslegesen a laborokban. A majmok - mivel az ő beszerzésük nehezebb és drágább a tartásuk is, csak a kísérlet végső szakaszában kerülnek "bevetésre". Nyilván nem tiltakozunk akkor, ha a gyermekünk életmentő gyógyszerét kísérletezik ki állatokon, és végül - áldozatok árán - segítségére lehetnek rengeteg embernek. A kozmetikai célú állatgyilkosságok, és a hadi kísérletekben felhasznált kisállatok - ugye mindenki hallott a hírhedt delfin akcióról? - irtását azonban a zöldek és állatvédők ezrei sem tudják megakadályozni. Nézzük, mely állatok is a leggyakoribb áldozatok! Tengeri malac: Rágcsáló. A "Tengeri" (kukorica) között szállították be a rágcsálót az amerikai kontinensről. Európában főleg mint kedvenc állat terjedt el. Dél-Amerikában húsát fogyasztják. Egér és a patkány: Rágcsálók. A kísérleti állatok talán legszaporább faja. Roppant gyorsan reagálnak a különféle anyagokra. Nyúl, csincsilla és más kis ragadozók: A laborokban szaporítják és megfigyelik őket. Gyakran az öröklődést, a betegség terjedését is vizsgálják ezeken a rágcsálókon, mivel igen szaporák, és reagensek. Kutyák és cicák: A meleg vérű ragadozók, nem csak az erre a célra tenyésztet, hosszú családfával és genetikai mintával rendelkező kutyák és macskák, hanem a kóbor kisállatok, akiket szinte csak a legyilkolás - gyakran a kegyetlen vég-vár, szintén ott találhatók a nagyobb laborokban. Majmok: Az állatvilág legfejlettebb csoportja, amely az embert is magában foglalja. Testalakjuk nagyon különböző, és ez vonatkozik a nagyságukra is. Többségüknek van különböző hosszúságú farka, némelyeknél azonban hiányzik. Testük egész felülete lehet szőrrel fedett, majd különböző fokú redukciót figyelhetünk meg az egyes csoportokban. Leggyakoribb jelenség, hogy az arc és a comb hátsó felülete csupasszá válik. Bőrükben mindig van festékanyag, és nem ritka, hogy a csupasz borfelületek élénkpiros vagy kék színűek. Szőrzetük alkothat sörényt, bóbitát vagy gallért is. Mellső lábuk rendszerint hosszabb, mint a hátulsó. A fajok többségének mindkét végtagja fogódzó, vagyis mindkét végtag hüvelykje szembeállítható. A kéz hüvelykujja gyakran csökevényes. Ujjaikon a Callitrichidae család kivételével körmök vannak. Farkuk lehet bepödörhető fogódzófarok is. Arckoponyájuk különböző mértékben lehet megnyúlt, Agykoponyájuk sokkal kerekebb és boltozatosabb mint bármely más emlőscsoporté. Szemük előrenéz. Koponyájuk tetején erős csonttaraj lehetséges. Fogazatukra jellemző, hogy a metszőfogak véső alakúak, és egymás mellé záródnak. Szemfogaik a fajok többségénél messze kiemelkednek a többi fog koronájának szintjéből, és így a ragadozókéra emlékeztet. Az alsó szemfog és az elő-zápfogak együttes száma minden állkapocs - félben 2 - 3. Két-vagy többgyökerűek, koronájuk gumós. Agyuk nagy, felületét agytekervények növelik. Szaglószervük általában rosszul fejlett. Hallásuk, látásuk viszont igen jó. Anyaméhük egyszerű, méhlepényük korongos. Két mellállású emlőjük van. Egy alkalommal többnyire csak egy kicsinyük van, ritkán 2 - 3, vagy 5. Az ember kivételével csaknem kizárólag a trópusi és szubtrópusi övezetre korlátozódik az elterjedésük. Drága tartásuk és a rágcsálókhoz kisemlősökhöz képest ritkább szaporulat miatt csak a nagyobb kutatóintézetekben találjuk meg őket. Idézet a 243/1998. (XII. 31.) számú, az Állatvédelmi Törvény végrehajtási utasításához készült kormányrendeletből. "(2) A háziasított állatok kóbor egyedeit ember- és állatgyógyászati kutatás, valamint felsőoktatási intézményben való kísérlet céljára csak akkor lehet felhasználni, ha az egyed: a) gyepmesteri telepről vagy állatmenhelyről származik. b) a beérkezéstől számított 14 napig karanténban volt és ezalatt a macskákat és a kutyákat veszettség ellen immunizálták, valamint a külső és belső élősködőktől történő mentesítést elvégezték, illetve c) az állatorvosi egyedi vizsgálat során egészségesnek bizonyult.